Az Agrárminisztérium már több éve támogatja a magyar kutyafajták génmegőrzését. A számos genetikai vizsgálat és egyéb program mellett pásztorkutya-fajtáink munkakészségének megőrzése is előtérbe került „A magyar ebfajták génmegőrzését szolgáló genetikai vizsgálatok elvégeztetése és az ebfajták népszerűsítésével kapcsolatos feladatok ellátása” program keretében zajló „magyar kutyafajták terelő oktatása, felmérése” című program keretében.
A magyar terelőkutyák munkakészsége és annak fontossága
A lépés igazán nagy jelentőségű, hiszen ez előtt nem volt támogatott lehetőség a terelő fajták számára a munkakészség vizsgálata, megőrzése céljából. Fajtáink küllemi vizsgálata és minősítése mellett igen fontos a belső értékek megőrzése is. Az utóbbi száz évben a terelő fajták tenyésztése és nemesítése során a külső jegyekre terelődött a hangsúly, és a munkakészség nem volt olyan értékmérő tulajdonság, mint amennyire kellett vagy lehetett volna.
Nem egyszerűen birkák kergetéséről van szó
A programban részt vehet minden Származási lappal rendelkező kutya Szövetségi kártyával bíró tulajdonosával. A foglalkozásoknak a Vasadi Terelőkutyás Oktatóközpont ad otthont évente 150 kutya számára, az oktató Kiss Barbara Viktória Nemzetközi Terelőkutya bíró vezetésével. Az új résztvevők részletes elméleti alapozáson esnek át, hiszen nem egyszerűen birkák kergetéséről van szó, meg kell ismerni az egész tevékenység és ösztönvilág alapjait, törvényszerűségeit, hogy később a gyakorlatban is kamatoztatni tudja a felvezető.
A központ erre a célra szoktatott juhaival minden kutyának a számára optimális lehetőséget tudja biztosítani ahhoz, hogy az eltemetett ösztönöket felszínre hozza a későbbi továbblépés lehetőségével. Az ismerkedés után lehetőség van egyre összetettebb feladatok tanulására és megoldására is. Életszerű gyakorlatokkal teszik érdekessé és izgalmassá az arra alkalmas kutyák és gazdáik számára a terelő foglalkozásokat.
Mind az öt terelő fajtánk képviseltette magát a foglalkozásokon, komondor és kuvasz egy-két példánnyal, a legnagyobb számban a mudik vettek részt, majd a puli és pumi következett.
Az egyedülálló kezdeményezés elérte célját
Örömmel tudjuk konstatálni, hogy a megjelentek mindegyike kisebb-nagyobb mértékben, de egyértelműen megmutatta a terelőösztönök jelenlétét és működését, természetesen a továbbhaladás már elsősorban a gazdák döntése és felelőssége. A résztvevők közül nagy arányban vannak, akik eredményes Terelési Képességvizsgát (FCI NHAT), vagy akár Munkavizsgát (HWT) tettek a későbbiekben. Az eddigi évek tapasztalata alapján kijelenthetjük, a maga nemében egyedülálló kezdeményezés elérte célját. Egyre több magyar pásztorkutya-tulajdonos fordult érdeklődéssel a lehetőség felé, lehetőséget adva ezzel kutyájának az ösztöneinek megfelelő, egészséges tevékenységre, ezzel hozzájárulva a fajták ösztönkészletének fennmaradásához is.
Szerző: Árkosi József
A cikk először a 2024-es a Kutya újság februári számában jelent meg.
