Mára az egész világon növekvő népszerűségnek örvendő, ugyanakkor még mindig ritkának nevezhető fajtáról olvashatnak ezúttal lapunkban. Most a tibeti masztiff kerül górcső alá, melynek megismerésében Valent Zita, a Wuuff Közösségi vezetője és a Valburg tibeti masztiff kennel tulajdonosának szakértelme volt a segítségünkre.
Kialakulása/Történet
Valójában senki sem tudja biztosan, hogy honnan származik, csupán feltételezéseink vannak róla. Ennek oka, hogy egy valóban ősi tibeti fajta, ami már 5000 éve is megtalálható volt Tibetben. Ugyanakkor ez az elszigetelt világ nem igazán engedett teret annak megfejtésére, hogy hogyan, és pontosan mikor alakult ki a fajta. Azt biztosan tudjuk, hogy évezredek óta a Himalája őrzői voltak a masztiff típusú kutyák, és ezeket a kutyákat gondolják a mai modern tibeti masztiff őseinek. A történelmi bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a korai utazók Tibetbe ajándékként adták ezeket az óriás kutyákat, melyeket a közelkeleti és európai masztiff fajták kialakításában játszottak szerepet.
A tibeti emberek úgy vélték, hogy a tibeti masztiffok olyan szerzetesek és apácák reinkarnációi, akik nem voltak elég jók ahhoz, hogy emberi formában szülessenek újjá. Tradicionálisan Lhasa apso kutyákkal együtt tartották őket, akik előre figyelmeztették az “óriásokat”, ha idegen közeledett. Nagymacskákkal és medvékkel szemben is “felvette a kesztyűt”, semmitől sem hátrált meg. A fajta igazán heterogén képet mutat, már az őshazájában sem volt egységes a megjelenése. A tenyésztést elsősorban a funkcionalitás határozta meg. A nyáj mellett a kisebb, mozgékonyabb típust használták (Do-Khy), ezzel szemben a kolostorok őrzését a robosztusabb egyedekekre (Tsang-Khy) bízták. Így minden tájegységnek kialakult az adott helyre jellemző változata.
A tibeti kutyák történelmileg elkülönített típusai tették lehetővé a fajta megőrzését az 1950-es években, mikor Tibet kínai uralom alá került és a tibeti masztiff fajtát a kihalás veszélye fenyegette. Így mind egyik típust egy “kalap alá vonták”, és így született meg egységesen a tibeti masztiff. Ezzel magyarázható az is, hogy az egyes kennelek különböző típusú egyedek tenyésztésével kezdtek el foglalkozni. Azonban legyen bármely típus is, egy dolog biztosan közös bennük; megvesz teget hetetlenek és családjukhoz örökké hűségesek, és ebből adódóan az idegenekkel szemben igencsak bizalmatlanok.
Fajta jellemzői / külső és belső tulajdonságok
Megjelenésük igencsak változatos, több szempont szerint is csoportosíthatóak. Szőrminőséget tekintve lehetnek rövidszőrű, félhosszú és hosszú szőrű egyedek is. Méretet tekintve megkülönböztethetünk európai, kínai és amerikai típust is. Színük szintén a változatosság jegyeit hordozza, lehet fekete, vörös, kékes-szürke, ezek mindegyike cser jegyekkel vagy anélkül, és az aranszín különböző árnyalataival is találkozhatunk, melyben fehér jegyek előfordulhatnak. Hazájában hófehér színű is létezik, de ez egyelőre az FCI által nem elfogadott színváltozat. A szuka minimum 61 cm magas, míg a kanoknak már minimum 66 cm-nek kell lenniük. Súlyuk átlagosan 60-70 kg körül mozog. A szukák évente egyszer, általában az őszi-téli szezonban tüzelnek, így nagyjából mindenhol egyszerre születnek kiskutyák a téli hónapokban. A fajta megjelenése igazán tekintélyt parancsoló, ugyanakkor testtömegéhez képest meglepően fürge, ha akcióba kell lendülnie. Nemes megjelenésével, gyönyörű színével és a „hátán hordott” farkával biztosan feltűnést kelt az utcán. De a tibeti masztiffban ennél sokkal több lakozik, így aki csupán úri hóbortként, netán státusszimbólumként szeretne egy masztiffot, jobb ha letesz róla. Mindjárt el is mesélem miért, de először vegyük sorra az igazán jó tulajdonságait. Egy tibeti türelmes és a családjához a végtelenségig hűséges és odaadó fajta. Életcélja, hogy megvédje a területét és az övéit, ráadásul mindezt minden félelem és habozás nélkül meg is teszi. Rendkívül intelligens, szinte olvas a gazdája gondolataiban, de ez nem egyenlő a szolgalélekkel. Sőt! Egy igazán független őrző-védő fajta, aki nem feltétlenül keresi vagy épp tartja be a gazdi utasításait, különösen abban az esetben, ha úgy véli neki van igaza. És igen, egy tibetinél ilyen is előfordul! Későn érő típus, 2–3 éves korára nő be a feje lágya. Kifejezetten makacs, így nem érdemes vele engedelmességi versenyeken indulni, testfelépítésébôl adódóan azt sem várhatjuk tőle, hogy az agility pályák sztárja legyen. Nappal általában csendesek, mozgásigényük nem túl nagy, ennek ellenére már csak méretük miatt is elsősorban kertes házban érzik jól magukat. Viszont, ha az éjszakát a szabadban töltik, sokszor lesz ugatástól zajos a környék, főleg ha nincs társasága.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy az övéit, így a családjához tartozó gyermeket is az élete árán is megvédi és nagyszerű barátja lesz. Ugyanakkor mindenképp észben kell tartani, hogy az idegenekkel szemben (így a számára idegen gyerekekkel is) épp ezért nagyon bizalmatlan. Ha szeretjük a társasösszejevöteleket az otthonunkban, akkor feltétlenül gondoskodni kell egy olyan szökésbiztos helyről, ahová nyugodtan elvonulhat. Ha nem szeretnénk ezen alkalmakkor sem kennelbe zárni a kutyánkat, akkor komolyan mérlegelni kell, hogy nekünk való-e a tibeti masztiff, a maga lenyűgözô, olykor “nyers” személyiségével együtt.
Mire használják/jövőkép
Eredetileg a nyájat őrizték és a nomád falvakban a családok hűséges őrei is voltak, valamint a kolostorok védelmét is a tibeti masztiffok látták el. Napjainkban is elsősorban örző-védő szerepet töltenek be különböző helyeken, például a tanyákon. Persze őshazájában a mai napig sok esetben eredeti feladatát látja el. Természetesen a populáció legnagyobb része családi kutyaként funkcionál, hiszen sokan ismerték fel páratlan hűségét és intelligenciáját. A fajta korai szocializációja már a tenyésztônél is elengedhetetlen a békés együttélés érdekében, így nagyon fontos, hogy egy felelősségteljes tenyésztőtől válasszunk kutyát, és folytassuk az általa megkezdett szocializációt. Egyértelmű, hogy nem egy tipikus családi kutya, aki örömmel teljesíti gazdája minden kívánságát, ha ilyen kutyára vágyunk másik fajtát kell választanunk. A tibeti masztiff csodálatos fajta lehet a megfelelő tulajdonosnak, de nem illeszthető be bárki életvitelébe. Így, ha lenyűgözött a fajta, beszélj több tenyésztővel és tulajdonosokkal is, és ha ezek után is a tibeti masztiffot választod, akkor az életed egy igazi kaland lesz egy gyönyörű és hűséges társsal az oldaladon.
Zita Valent és Kurkó Gyula
Fotók: Valent Zita és Adéla Schneider
