Míg a haszonállatok (sertések, borjak, tojótyúkok stb.) kapcsán számos állatjólléti szabályt találunk az Európai Unióban, kevés olyan jogforrás áll rendelkezésre, amely kedvtelésből tartott állatokra, társállatokra vonatkozik. Kivétel ez alól a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, az Európai Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról szóló rendelet. Az uniós alulszabályozottság oka, hogy történetileg a haszonállatokhoz képest a társállatok elhanyagolható kereskedelmi, gazdasági jelentőséggel bírnak.
Új európai rendelet léphet életbe
Fordulópontot jelenthet azonban, ha az Európai Bizottság 2023 decemberi, kutyák és macskák jóllétével és nyomon követhetőségével kapcsolatos rendelet-javaslatát elfogadják az Európai Unióban. A rendelet nagyobb egységességet, illetve szigorúbb kereteket hoz létre a tagállamok között, mint egy uniós irányelv, hiszen míg utóbbi csupán az elérendő célokat határozza meg, azok megvalósítását, a részletszabályok megalkotását a tagállamokra bízza, a rendelet közvetlenül hatályos lesz az uniós állampolgárokra.
Hatályba lépése esetén új rendszert teremt a kutyák és macskák tenyésztésére, kereskedelmére és egyedi jelölésére vonatkozóan, és – bár több tervezett előírásnak már megfelel Magyarország – hazánkban is hoz majd változásokat.
Virágzik a szaporító biznisz
Az Európai Bizottság javaslatát egyrészt az alapozta meg, hogy az európai polgárok a kedvtelésből tartott állatok hatékonyabb védelmét várják el minden vonatkozó felmérés szerint, másrészt az, hogy uniós szinten virágzik az ún. „szaporító business”.
A konkrét tervezetet vizsgálva megállapítható, hogy alapvetően előrelépést jelentene a – hazánkban is jelentős problémákat okozó – nemzetközi illegális kutya- és macskakereskedelem visszaszorításában. A probléma súlyát mutatja, hogy a javaslat becslése szerint az EU éves kutya- és macskatermeléséből körülbelül 4,4 millió kölyökkutyát és 1 millió kölyökmacskát állítanak elő „törzskönyv nélküli kereskedelmi tenyésztők”, vagyis szaporítók (ami az EU-ban tenyésztett kutyák és macskák körülbelül 50%-ának felel meg).
Helyesen állapítja meg a javaslat, hogy az illegális kereskedelem visszaszorításának – és egyidejűleg a humán- és állategészségügyi érdekek érvényesítésének is – az egyik előfeltétele, hogy az állatok eredete azonosítható, az útjuk visszakövethető legyen, amelynek pedig az egyedazonosítás az alapja, valamint olyan informatikai megoldások, amelyek lehetővé teszik az adatbázisok nemzetközi harmonizációját.
Szintén helyes értelmezést követ a javaslat, amikor célját abban látja, hogy biztosítsa a kutyák és macskák belső piacának zökkenőmentes működését, amelyekre vonatkozóan hiányoznak a közös állatjólléti követelmények, igyekszik elkerülni az eltérő nemzeti állatjólléti szabályok miatti torzulásokat és akadályokat, ugyanakkor biztosítani szándékozik az állatjóllét és a fogyasztóvédelem magas szintjét is.
Kevesebb kóbor állat lehetne
Amennyiben a Javaslatból uniós rendelet lesz, az komoly és előremutató következményekkel bír a magyar kutya- és macskatartás, valamint a tenyésztés színvonalának emelése és a nem kívánt szaporítás visszaszorítása szempontjából is, és nagy valószínűséggel a kóborállat-állomány csökkenése is várható hosszabb távon. Míg tagállami szinten kevesebb plusz költség merül fel (a szükséges informatikai rendszerek biztosítása központi uniós költségvetésből történik majd), az intézkedéseknek lesznek a szektort érintő gazdasági hatásai, felmerülnek költségek a kutya- és macskatenyésztők oldaláról, emellett olyan részletszabályok betartására kell majd ügyelni (például etetés-itatás kapcsán), amelyek korábban nem jelentek meg előírások szintjén.
Üdvös lenne a rendelet hatályba lépése esetén, ha az Európai Unió az új szabályozás betartásának megkönnyítése céljából kutya- és macskajólléti pályázati forrásokat nyitna meg, tenne elérhetővé, illetve az is, ha az állatjólléti szabályok betartatását biztosító intézményrendszer plusz erőforrásokhoz juthatna.
Szerzők: dr. Vetter Szilvia PhD., dr. Koska Hedvig
A cikk először az a Kutya újság 2024-es márciusi számában jelent meg.
