Sokak számára ismerős lehet maga a POINTER mint fajta, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend Magyarországon. Többnyire gyakorlati vadászkutyaként, kiváló futópartnerként ismerik. Robbanékonyságát és sebességét gyakran kamatoztatják agility versenyeken, de a solymászok is előszeretettel dolgoznak a fajtával. Végtelenül jámbor és barátságos természetének, valamint stabil idegrendszerének köszönhetően nem ritka a pointer mint hobbikutya, családtag, hűságes társ. A nemzetközi kutyakiállításokon szinte elmaradhatatlan az FCI VII-es fajtacsoportjának alappillére a POINTER, amely páratlan eleganciájával, kecses mozgásával gyönyörködteti el a bírói kört. Közkedvelt a kiállítói ringben, ami sajnos nem csak jótékony hatást fejt ki a fajta alakulására.
Sokan a fajta eredeti rendeltetését és történelmét figyelmen kívül hagyva, a természetes adottságokat és ösztönöket elnyomva népszerűsítik az úgynevezett „show pointereket”, ezzel görbe tükröt mutatva a laikusoknak, megtévesztve az érdeklődő – de a fajtához nem értő kutyakedvelőket. Sem ez, sem pedig az ész nélküli, hozzá nem értő szaporítás nem könnyíti meg a valódi tenyésztők munkáját. Magyarországon nem kis fejtörést okoznak a cifrábnál cifrább esetek a fajtamentésnek, a HUNGARIAN POINTER RESCUE évente hatalmas összegeket fordít a rászoruló egyedek megsegítésére.
Mindezek tudatában vessünk egy pillantást a fajta eredetére, a POINTER valódi jellemzésére. Talán az egyik legjobb megfogalmazást a MAGYAR POINTER CLUB honlapján találhatjuk, amelyet a klub tiszteletbeli elnöke Gyárfás Marianne foglalt össze. A Sáregresi kennel tulajdonosa nem csak világszerte elismert tenyésztő több évtizedes tapasztalattal, nemzetközi küllem- és teljesítménybíróként szinte az egész világot bejárta.
,,A pointer a vadászkutyák arisztokratája, Forma 1-es versenyzője, a LEG! Egyike a LEGrégebbi tisztavérben tenyésztett vizslafajtának, először a XVII.században említik létezését. Őse a spanyol vizsla, ebből a fajtából a korai időkben angol kopó keresztezéssel, majd szigorúan a mind jobb és jobb munka- teljesítményre szelektálva tenyésztették ki Angliában. A világ vizslatenyésztésében nagyon fontos szerepet játszott, talán nincs is olyan vizslafajta amelynek a kialakulásában, nemesítésében ne vett volna részt a pointer. Szilárd, egészséges szervezetet, gyorsaságot és kitartást vittek vele a többi fajtákba, ugyanakkor javított a többi vizslaféle képességein a szilárd állás és orrjóság tekintetében is. A pointer munkaterülete a nagy kiterjedésű, sík területen, a szárnyasvad, elsősorban fogoly megkeresése és szilárd megállása, mutatva (point = mutat, angolul) a vadásznak a vad helyét, megvárva amíg odaér és lövéshez jut. A pointer ebben a munkában a LEG, verhetetlen. Igazi vágtázó, fáradhatatlan, óriási a vad iránti érdeklődése, kiváló, a LEGjobb orra van a vizslafélék között. Nagyon szilárdan és látványosan áll.”
Mint minden vadászkutyának a pointereknek is megvan a saját fajtaspecifikus FŐ versenytípusa. Ez nem más, mint a nyíltmezei keresés, melynek célja kizárólag a különböző szárnyasvad légszimattal történő felkutatása és jelzése. Ahogyan maga a pointer is, a pointerrel történő versenyzés is Angliából származik. Eredeti célja, hogy a folyamatos aktív megmérettetések segítségével szelektálják a legjobb tenyészegyedeket, amelyek a lehető legjobb tulajdoságokat örökítve tovább nemesítsék a fajtát, kialakítva egy stabil, tiszta és egészséges génállományt. Mára ezen versenyeknek Európa- és a világ különböző országaiban számos változata terjedt el, eltérő szabályokkal. Szinte képtelenség összehasonlítani egy skandináv hegyi „fjallprov” versenyt egy skóciai mocsárvidéki „field trial”-al, mégis vitathatatlan a közös pont: minden esetben ugyanaz a cél és az eszköz…
Vannak nemzetek, ahol kifejezetten a saját vádászterületeik formájára alakították a versenyszabályzatot, annak érdekében, hogy minél hatékonyabb és eredményesebb lehessen a munka. Máshol a tradicionális formát követve, arra törekednek, hogy a versenyek a lehető legjobban hasonlítsanak az eredeti angol trialokhoz. A különböző kultúrák, hagyományok beépülése mind színesebbé és érdekesebbé teszi a nemzetközi versenyzést. A különböző országok és nemzetek egyes versenytípusait a jövőben mutatjuk majd be részletesen… A pointerekkel történő versenyzést illetően egy dolog vitathatatlan: a 2017-ben megalakulásának 70.-ik évfordulóját ünneplő olasz pointerklub, a „POINTER CLUB ITALIA” hatalmas befolyása. Angliát leszámítva nincs még egy olyan szervezet a világon, amely ilyen mértékű hatással lenne a fajta alakulására.
Ha a pointer a vadászkutyák területén a LEG, akkor az olasz munkapointerezés a LEGEK LEGJE. A több mint fél évszázados munkásságnak, a szigorúbbnál szigorúbb versenyzabályzatoknak, a legtapasztaltabb bírók folyamatos továbbképzésének köszönhetően joggal számítanak az olasz szervezésű versenyek a pointerezés csúcsának. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a bírók többsége a mai napig aktív pointer- vagy szetter tenyésztő, vezető. Egészen más felfogással bírál és lát egy olyan személy, aki tisztában van azzal mi is történik valójában az adott területen az adott pillanatban. Az olasz versenyeket néhány kivétellel kizárólag természetes vadmadarakban bővelkedő területeken szervezik főként Szerbiában, Horvátországban, Lengyelországban illetve hazai területeken Olaszországban.
A világ élvonalának számító versenyeken kutyák ezrei vesznek részt, Európa és a világ legmagasabb színvonalú génállományát felvonultatva. A napi szinten induló több száz kutya versenyeztetése és bírálata hosszadalmas és megterhelő folyamat, nincs idő az oda nem illő egyedekkel foglalkozni. Éppen ezért sok vezető már annak örülhet, ha a bírók nem zárják ki a második-harmadik percben és a kutya végigdolgozhatja a rendelkezésre álló időt.